Minden relatív - nekünk például sokszor az az érzésünk, mintha az nVidia hihetetlen ritkán jelentkezne WHQL minősítésű meghajtókkal, pedig még nem tartunk az év felénél, és már 3 ilyenünk is van 2011-ben (és ebbe nem számoltuk bele a GTX560 Ti miatti különkiadást). Persze, miután a vetélytárs AMD havonta jelentkezik új Catalysttal, az nVidia tempója lassúnak tűnik - pedig a kéthavi release-elésnek is megvannak az előnyei, az égető hiányosságokat pedig az nVidia béta verziókkal hidalja át. A percepciós játékban tehát az AMD vezet, viszont korábbi Catalyst tesztjeink arra utaltak, hogy a sűrű release-elés inkább a hibák javításának tesz jót, a játékokban nyújtott teljesítményre túl nagy hatással nincs. Most megnézzük, hogy a 2011-ből eddig eltelt időben az nVidia mit tud felmutatni.

Új tesztkörnyezetünk második Sandy Bridge cikkünk alapján nagy meglepetéseket nem tartalmaz - miután az i2500k 3.6GHz-en helyenként még mutatott némi javulást a 100fps körüli teljesítményeknél, az erősebb kártyákra is gondolva megtartottuk ezt az órajelet, és a memóriák is a gyorsabb felállásban mennek.

Tesztalanyként ismét háztáji GTX 460-asunk szolgál - mivel nemrég jelent meg a GTX560 nem-Ti verziója, amely funkcionális egységek tekintetében egy az egyben megegyezik a GTX460-nal, nagyon nem tartunk attól, hogy a kártyához nem megfelelő a driveres támogatottság :)

Tesztjeinkben játéktól függően 2 vagy 3 beállítást használunk. A komolyan VGA-igényes játékok esetében megtartottuk az 1680x1050-es felbontást a Balanced beállításokkal kombinálva - annál a 4 játéknál mérjük ezt az esetet, amelyek High beállítással már egy középkategóriás VGA-n sem mennek zökkenőmentesen.

A két magasabb beállítást minden játék esetében mérjük - a korábbiakhoz hasonlóan itt az 1920x1080-as felbontást használjuk, és a két beállítás neve High, valamint Max. Az utóbbi neve, úgy hisszük, magáért beszél, a középsőről pedig annyit érdemes tudni, hogy majdnem megegyezik a maximummal, csak néhány igazán extrém effektet kapcsolunk ki. Persze, néha ennek is igen komoly vonzata van fps-ek terén.

Mindegyik tesztesetet háromszor mérjük le, és a grafikonokra a mérések átlaga kerül.

A játékokban vagy beépített benchmarkot használunk, vagy egy-egy kellően intenzív jelenetet játszunk le. Mindkét esetben a méréseket a fraps-szal végezzük - a grafikonokon szereplő átlag fps értékekhez a fraps számait használjuk, a minimum-fps-eket viszont egy egyéni statisztikai módszerrel állítjuk elő a mérés alatt megjelenített frame-ek kiszámolásához szükséges időkből. Az így kapott értékek lényegesen jobban jellemzik a játékokban tapasztalt folyamatosság-érzetet, mint az Internet-szerte használt abszolút minimum-érték.

A tesztekben használt játékok / benchmarkok: