Egy hónappal ezelőtt az újdonság varázsának hatása alatt vizsgálgattuk új tesztplatformunk központi elemét, akkor leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy kapunk-e jelentős teljesítmény-többletet, ha a manapság már nem a leggyorsabbak között számontartott Penryn architektúráról váltunk a Sandy Bridge-re. Akkor azt a következtetést vontuk le, hogy egy GPU-val szerelt VGA használata esetén felesleges az upgrade, mert a VGA tudásának megfelelő beállítások használata mellett a CPU-csere nem ad hozzá túl sokat a játékélményhez - vicces módon a legnagyobb érdemi gyorsulást a VGA-éhségéről közismert Crysis-ben láttuk.

Második Sandy Bridge cikkünk azzal foglalkozik, amiben a processzorcsalád tagjai kifejezetten erősek - egy kicsit tuningolunk. Nem lesz szó extrém dolgokról, nem célunk a 6GHz-es álomhatár elérése - csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e valós hozzáadott értéke annak, ha a CPU, ill. a rendszermemória sebességét növeljük.

Megjegyzés a tuningról: nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az Intel egy igen ronda trükköt játszott el a Sandy Bridge alá érkező platformmal - a H67-es chipsettel készült lapok nem alkalmasak a CPU és a memória tuningolására, egyedül a rendszerórajel állítható velük, azon a téren pedig az 5% tuningolhatóság már kiemelt szerencsének számít. Aki tehát tuningolni szeretne, annak a P67-es vagy a Z68-as chipkészlettel szerelt alaplapokat kell számításba vennie - bővebben is írtunk erről bemutató cikkünk bevezetőjében.

Miután kötelességünket megtettük, csapjunk a lovak közé!

Ahogy a táblázat mutatja, összesen 5 féle kombinációt mértünk le, és elsősorban a memóriával variáltunk - ennek oka majd a tesztek eredményeiből ki fog derülni.

Az első méréssorral a másodikat és a harmadikat fogjuk összevetni - itt azt tudjuk megállapítani, hogy van-e jelentősége az időzítések csökkentésének, ill. a memória-órajel növelésének. A 2. és a 3. sorozat összevetése arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Sandy Bridge platformon a memória időzítése vagy az órajele fontosabb. A 4. beállítással tovább növeljük a memória-órajelet (és 1-2 játék eredményein jól meglepődünk), végül az utolsó két méréssor összevetéséből az derül ki, hogy a CPU sebességének 12.5%-os emelése milyen hatással van a játékok sebességére.

Ahogy az előző Sandy Bridge tesztben, most is a kissé megpörgetett GTX460-nal tesztelünk - a Konklúzióban majd kitérünk arra, hogy közepesen gyors VGA-nk eredményeiből mennyire lehet általános következtetéseket levonni.

A platformot boncolgató teszthez készült mérések elvégzésekor eltértünk szokásunktól, és játékonként a 4 mérés helyett most csak 1-et készítettünk. Ennek oka roppantul egyszerű - az első Sandy Bridge tesztben láttuk, hogy a Q9550-ről a sokkal erősebb i5 2500K-ra váltás csak az 1680x1050 Balanced beállításban gyakorolt jelentős hatást a játékok sebességére, ezért a mostani tesztben várható lényegesen kisebb különbségek a VGA-ra igényesebb beállításokban aligha látszanának. Ahogy eddig mindig, most is háromszor mértünk, és a grafikonokra a mérések átlaga kerül.

A játékokban vagy beépített benchmarkot használunk, vagy egy-egy kellően intenzív jelenetet játszunk le. Mindkét esetben a méréseket a fraps-szal végezzük - a grafikonokon szereplő átlag fps értékekhez a fraps számait használjuk, a minimum-fps-eket viszont egy egyéni statisztikai módszerrel állítjuk elő a mérés alatt megjelenített frame-ek kiszámolásához szükséges időkből. Az így kapott értékek lényegesen jobban jellemzik a játékokban tapasztalt folyamatosság-érzetet, mint az Internet-szerte használt abszolút minimum-érték.

A tesztekben használt játékok / benchmarkok: