Sorozatunk első részében megvizsgáltuk, mi újat mutatott az nVidia GT200 GPU-ja, most pedig tüzetesebben szemügyre vesszük, hogy a GT200-zal majdnem egyidőben piacra került RV770-powered HD4870 mit tudott felmutatni a zöldek 1.4 milliárd tranzisztoros gigásza ellen. Vágjunk is bele!

Úgy gondoljuk, az RV770-ről szóló pletykák felfutása nyugodtan megérdemli a "legendás" jelzőt. Mivel akkoriban élte fénykorát a stream processor alapú teljesítménybecslés (amiből egyébként konkrétan a Radeonokban egyetlen darab sincs), mindenki arra volt kíváncsi, hogy a 320 stream processort (nem) tartalmazó RV670-hez képest hány ilyen egységet (nem) fog rejteni az RV770-es borítása. Az első pletyka talán már 2008. márciusában is elérhető volt, és ez 480 SP-ről szólt - és ez a pletyka igaznak bizonyult. Aztán rövidesen érkezett egy 800 SP-ről szóló pletyka, és ez is igaznak bizonyult. Végül, a megjelenés előtt nem sokkal azt is rebesgették, hogy 640 SP lesz - és ez a pletyka is igaznak bizonyult.

Nem, nem bolondultunk meg - a három különböző igaz pletykának nagyon egyszerű a magyarázata: mindegyik igaz volt egy bizonyos időszakban. A legnagyobb titok ugyanis az volt az RV770-nel kapcsolatban, hogy szemben a GT200 500 négyzetmillimétert is meghaladó méretével, az AMD (ill. már az ATI is a felvásárlás előtt) kifejezetten kordában tartott méretű chipet szeretett volna készíteni. Ez olyannyira sikerült nekik, hogy a chip méretét nem a bele tervezett egységek (részben a 480 "SP"-t tartalmazó 6 db ALU+TEX cluster) határozták meg, hanem a chip kerülete - a 256-bites memóriavezérlő és az egyéb perifériák olyan kerületet adtak ki, hogy 250-260 négyzetmilliméternél kisebb nem lehetett a chip területe. Ekkora területen viszont még maradt hely a 6 cluster mellett - így előbb a 6 felment 8-ra, majd, amikor még mindig volt hely, eljutottunk a végleges 10-es számig, azaz 800 db (nem) stream processorig. Természetesen az extra 4 cluster (60%-kal több számítási kapacitás!) igencsak megdobta a chip erejét, ami feltételezésünk szerint lehetővé tette, hogy a HD4870 konzervatívabb órajelekkel induljon - ezáltal nőtt az RV770 kihozatala, csökkent a költsége, és az AMD olyan áron tudta adni még mindig bőven profitabilisan a HD4870-et, amit az nVidia vélhetőleg azóta sem bocsátott meg nekik.

Az órajelekkel kapcsolatban érdekes módon elég jók voltak a találgatások - bár sokáig tartotta magát a pletyka, hogy az AMD is bevezeti a shader órajel domaint. A core órajelet 700 és 800 MHz környékére becsülték, a gDDR5 memóriát pedig 900 és 1000 MHz közé - a fiktív shader órajel pedig vicces módon majdnem pont annyival lett volna magasabb a core órajelnél, amennyivel a 800 "SP" több a 480-nál...

Frissítve! Zárójel: ha már ennyit tréfálkozunk a stream processorok és a Radeonok viszonyán, érdemes szólni róla pár szót, hogy mi is a mulatság alapja. Az nVidia eredetileg úgy hirdette az első unified shader alapú VGA-t, a 8800GTX-et, hogy 128 db önálló feldolgozóegységgel (stream processorral) van felszerelve, azaz minden ilyen SP saját kommunikációs interface-szel rendelezik, és a többitől függetlenül képes önálló feladatokat elvégezni. A 128 SP látszatra számottevően több, mint a Radeon X1950XTX 48 pixel shadere (bár azok darabonként négy aritmetikai- és logikai egységgel vannak felszerelve, míg egy SP-ben csak egy ALU van), ezért divatos lett ezzel az SP-számmal dobálózni, annak ellenére, hogy az nVidia SP-i sem teljesen önállóak (hanem nyolcasával SIMD tömbökbe vannak csoportosítva). Értelemszerű volt az AMD számára, hogy a 2900XT-t, amiben 320 ALU egység található, 320 SP-vel rendelkező kártyaként hirdesse, holott ezek az egységek még annyira sem önállóak, mint a 8800GTX esetében - a legkisebb önálló kommunikációs interface-szel rendelkező egység 5 ALU-ból áll (amelyből az egyik nagyobb tudással rendelkezik, mint a többi 4), és ilyen egységből van 64 db az R600-ban, ezek pedig 4 db 16-elemű SIMD-tömbbe szerveződnek. Ez a szerveződés a jelenlegi játékokban azt jelenti, hogy az R600-as architektúra alapú VGA-k számítási kapacitását igen nehéz kihasználni, azaz, bár a 2900XT elvi síkon rendelkezik a 320 ALU adta 640 Flop / órajelciklus teljesítménnyel, a gyakorlatban ennél jóval kevesebb művelet áll a játékok rendelkezésére.

Így tehát a 8800GTX megjelenésével egy teljesen fals értékmérési rendszer indult útjára, ami a mai napig tartja magát, még különféle izgalmas vadhajtásokat is termel (pl. 1 nVidia SP olyan erős, mint 5 ATI SP, stb.) - ezért könnyű célpontot nyújt mindenféle sötétlelkű elemzők csipkelődéséhez. Zárójel bezár.

Eme kis kitérő után térjünk vissza eredeti témánkhoz. Ahogy az előző cikkben, itt is csináltunk táblázatot, ezúttal csak a két kártya részvételével:

*: az RV770 textúrázóinak kicsit más a tudása, ld. texel fillrate számok

**: az RV770 ROP-jai lényegesen erősebbek, ld. pixel- és z-fillrate számok

***: a textúrázási teljesítményt itt az interpolátorok korlátozzák

Leírjuk itt is, amit a GT200 kapcsán - bár a sötétzöld cellákban látható összehasonlított kapacitások ugyan nem adnak teljes képet egy VGA teljesítményéről, az esetek nagy részében azért erősen meghatározóak. Itt is van egy első ránézésre látható "meglepetés": a számítási teljesítmény alapján sokan dobálóznak azzal, hogy az RV770 2.5-szer gyorsabb, de az adatsoron világosan látszik, hogy az ALU-kon kívül semmelyik kapacitás nincs kétszeresnél nagyobb előnyben - még a textúrázás sem, ahol bár az egységek 2.5-szer annyian vannak, a gyakoribb 32-bites módban az interpolátorok korlátozzák a teljesítményüket, 64-bites színinformációk esetén pedig csak 50%-os sebességgel képesek üzemelni, így a 143%-os feltételezett előnyből a 64-bites textúrázás esetén 22% lesz.

Túlesve a 2.5-szeres teljesítmény meghiúsulása okozta sokkon, koncentráljunk arra, hogy az AMD mire helyezte a hangsúlyt az RV770-ben. Láthatóan a 32-bites textúrázás, ill. az AA melletti pixel fillrate és a Z-only fillrate majdnem 100%-kal gyorsabb, mint a HD3870 esetében: miután ez a három dolog közismerten gyenge pontja az RV670 chipnek, ezekkel a döntésekkel mélyen egyetértünk. Az AA nélküli pixel fillrate 2.6%-os csökkenése kicsit csalós lehet, mert AA nélkül ezt a kapacitást nemigen fogja egy játék sem fogja felkoppantani, viszont ugyanez a csökkenés a triangle setup, az ütemező és az interpolációs kapacitás terén már valamivel fájdalmasabb - végül, a memória-sávszélesség "mindössze" 60%-os növekedése alapján biztosra vehetjük, hogy a sebesség-növekedés általában a 100%-tól is messze lesz - kivétel lehet ezalól, ahol a brutális ALU-teljesítmény dominál. Végeztünk itt is hasonló becslést, mint a GeForce-ok esetében - a modellünk azt mondja, hogy a HD4870 kb. 75-80%-kal lesz gyorsabb elődjénél 4xAA mellett, és egy kicsit kevésbé fog megugrani AA nélkül. Lássuk!

Nocsak, egy potyautas! Természetesen nem véletlen került a résztvevők közé a 9800GTX - a Radeonok teljesítményének növekedését abból a szempontból is érdemes nézni, hogy a HD4870 az előző generáció konkurens csúcskártyájánál mennyivel lett gyorsabb, ugyanis a HD3870 nem igazán volt versenyben ezen a szinten.

A VGASpeed.hu tesztkörnyezetének részletes ismertetője itt található meg.

DirectX 9

Race Driver: GRID v1.2

Mirror's Edge 1.02

Oblivion v1.2.046

Rainbow Six: Vegas v1.06

DirectX 10

Bioshock v1.1

Call of Juarez benchmark v1.3.0.1

Crysis v1.21

Unigine Tropics demo v1.1

DirectX 10.1

Assassin's Creed v1.0

Far Cry 2 v1.02

S.T.A.L.K.E.R. Clear Sky benchmark (xrEngine v1.5.0.7)

Stormrise v1.0

A játékokról, ill. a VGASpeed.hu tesztmódszereiről részletes ismertető a bal oldali menü Tesztmódszer és játékok pontjában érhető el.