Ha a HD5830-as videokártya hús-vér ember lenne, akkor minden bizonnyal rövid úton ráragadna a "megosztó személyiség" titulus. Egyrészt nagy szükség volt egy olyan VGA-ra, ami az AMD DirectX 11-es családjában betölti a HD5770 és a HD5850 közötti meglehetős űrt (kb. 50-60% sebesség-különbség van a két kártya között), másfelől viszont a HD5830 kártyák alapjául szolgáló GPU-k a Cypress chipek "legalját" képezik - mind a letiltott egységek száma, mind a stabil működéshez szükséges feszültség terén lényegesen gyengébbek a HD5850-hez használt variánsnál. Ár terén jártunk azonban a HD5830-cal a legrosszabbul - ahelyett, hogy csendesen elhelyezkedett volna a HD5770 és a HD5850 között, szépen rögtön indulásként a HD5850 nyakán kezdett, és ezáltal a középső HD5800-as árát szépen feljebb tornászta (itt most a külföldi árakról beszélünk, a forint romlását azért nem akarjuk szerencsétlen 5830-as nyakába varrni).

Ezek után igazán érdekes, hogy mit tud teljesíteni a HD5830 - a fentiek alapján minimum azt várnánk tőle, hogy teljesítményben közelebb legyen a HD5850-hez, mint a HD5770-hez, és bár fogyasztás és hőmérséklet terén vannak vele kapcsolatban fenntartásaink, még ezekkel együtt is jobban kellene muzsikáljon, mint a HD4000-es szériába tartozó elődei, ill. a GT200-as chipre épülő konkurensek.

Az előzetes várakozások után az első tapasztalataink is igen vegyesek a HD5830-assal. A képen is látható Sapphire gyártmányú VGA először a doboza méretével sokkolt, majd a kartonhegyek közül előkerülő hardver dimenziói is meglehetősen váratlanul értek minket - gyakorlatilag egy HD5870 méretű VGA-val találtuk magunkat szembe. A Sapphire tréfás kedvű mérnökei ezen felül még azzal kedveskedtek nekünk, hogy a kártya végére helyezték a tápcsatlakozókat - ezáltal külön kígyóbűvölést igényelt, hogy a tápvezetékek úgy helyezkedjenek el, hogy a kártya elférjen a rendelkezésre álló helyen. Ezzel a HD5830 méretek terén feljött a HD5970 mögé a második helyre, a cikk írója pedig kicsit fogta már a fejét - mi jöhet még?

Nos, semmi. A gép bekapcsolásától kezdve a kártya minden további fennakadás nélkül tette a dolgát, pedig összesen négyszer futtattuk le rajta tesztcsomagunkat - még a Call of Pripyattól és a Crysis Warheadtől teljesen megszokott fagyások is elmaradtak. De mi a helyzet a némileg magas GPU-feszültségre kalibrált kártya fogyaszásával?

A fogyasztások összevetése semmi drámát nem mutat - terhelés nélkül a HD5830 tipikus Cypress-ként viselkedik, míg terhelés alatt, bár majdnem utoléri a HD5850-et, a HD5770-nél csak 24W-tal éhesebb. A GTX280 lényegesen többet fogyaszt a Radeonoknál - az előző generációs GeForce csúcskártya szerepéről bővebben később.

Hőmérséklet és zaj terén a következő a helyzet:

A HD5830 első kellemes meglepetését látjuk a grafikonon - hőmérsékletek terén gyakorlatilag egyenértékű a HD5770-nel, és az ehhez kapcsolódó hanghatások is teljesen rendben vannak - idle-ben zajtalan a kártya, terhelés alatt pedig határozottan halkabb, mint a HD5850. Ebben persze nyilván szerepe van a nem referencia-kivitelű hűtésnek is - a Sapphire kártyák közül a HD5770-esen már láttuk ezt a hűtést egy számmal kisebb kiadásban, és már akkor is nagyon tetszett.

Felhasználói szemszögből tehát összességében jól vizsgázott a HD5830 - ha sikerül az enyhén túlméretezett eszközt beépíteni a gépbe, akkor onnantól kezdve teljesen jól muzsikál, nem találtunk rajta kivetnivalót.

Bár a kártya mélyebb elemzésére majd a második cikkben fog sor kerülni, jelen teszt eredményeinek értelmezéséhez jól fog jönni a megszokott táblázat, amely a HD5830-at helyezi el szomszédai között:

A kapacitás-adatokból jól látható, hogy a HD5830 a nagy "aratás" hatására egy igencsak kiegyensúlyozatlan jószág lett - míg a HD5770 és a HD5850 közötti kapacitásbeli különbségek többé-kevésbé konzekvensek, az 5830-as képességei ide-oda csaponganak a két "szomszéd" között. Kicsit bővebben:

Az álmoskönyv szerint az ennyire kiegyensúlyozatlan kapacitások kiegyensúlyozatlan teljesítményhez fognak vezetni - backend-intenzív tesztekben hiába lesz ott a bőséges memória-sávszélesség, a roppant gyenge ROP-szekció komolyan le tudja folytani a HD5830 teljesítményét.

Rövid mérlegelés után arra jutottunk, hogy a HD5770-nél kb. 20%-kal lesz gyorsabb a HD5830, a HD5850 pedig további 30%-ot fog ráverni tesztünk főszereplőjére. A kilátások tehát alulmúlják elvárásainkat - lássuk, ezt igazolják-e a tesztek is!

Míg a HD5770 és a HD5850 jelenléte sok magyarázatot nem igényel, a GTX280-ról érdemes pár szót ejteni. A HD5830 természetes ellenfele a zöld oldalon a kisebbik GTX460-as, de ilyen kártyát sajnos még nem tudtunk szerezni - ezért megkerestük az előző generációból a teljesítményben leginkább közel álló VGA-t, ami a GTX280 (ill. a vele majdnem teljesen megegyező sebességű GTX275).

Hiányzik még egy VGA a tesztből - a HD5770 és a HD5850 között félútra pozicionált kártyáról nekünk rögtön a HD4890 ugrott be. Sajnos ezt a kártyát már régóta nem tudjuk beszerezni tesztelésre - ezért itt kénytelenek vagyunk annyival beérni, hogy a 3. tesztplatformunkon folytatott mérések szerint a GTX280-nal a HD4890 közel azonos teljesítményt nyújt, és fogyasztás tekintetében is hasonló paraméterekkel rendelkezik.

Nézzük akkor, mire képes a HD5830!